P�rizs, a sz�zadfordul�n. Christian (Ewan McGregor) ragyog�an tehets�ges, fiatal �r�, aki apja akarata ellen�re Toulouse-Lautrec boh�m k�r�ben t�lti napjait. A fest� vezeti be a Montmartre m�v�szt�rsas�g�ba, nem utols� sorban pedig a mulat�k csillog�, de dekadens, f�ktelen vil�g�ba, ahol szinte minden elk�pzelhet� - kiv�ve az �szinte szerelmet. Christian azonban �r�lten beleszeret P�rizs legh�rhedtebb mulat�j�nak leg�nnepeltebb csillag�ba. Satine (Nicole Kidman) a v�ros legh�resebb kurtiz�nja, s a k�nk�n nev� botr�nyos t�nc�r�l ismert Moulin Rouge sz�npad�n l�p fel. Amikor Christian megjelenik az �let�ben, v�lasztania kell a fiatalember szerelmes rajong�sa �s egy m�sik f�rfi megsz�llott szenved�lye k�z�tt...

M�tosz, dalban elbesz�lve

Baz Luhrmann �j filmj�ben a t�le megszokott, k�l�nleges l�t�sm�d szerint �tv�zi a korszak kulissz�it a modern popdallamokkal, �s teremt saj�tos vil�got. A tragikomikus t�rt�net stiliz�lt k�pei �jrateremtik a korabeli Moulin Rouge elb�v�l�, dekadens �s m�moros hangulatot.
A MOULIN ROUGE t�rt�nete az Orpheusz-m�toszb�l mer�t, melynek h�se, a dalnok al�sz�ll az alvil�gba, hogy megtal�lja �s visszahozza szerelmes�t. "Ez a m�tosz az idealizmusr�l �s a feln�tts�gr�l sz�l, �s annak felismer�s�r�l, hogy vannak dolgok az �letben, melyek f�l�tt nincs hatalmunk: ilyen p�ld�ul a szeretett t�rs hal�la, vagy a kapcsolatok, melyek nem tartanak �r�kk� - mondja Luhrmann. - A m�tosz szerint a vesztes�g vagy elpuszt�tja az embert, vagy lemer�l az alvil�gba, szemben�z vele �s tapasztalatokkal telve, imm�r feln�ttk�nt t�r vissza. A film f�szerepl�je orpheuszi h�s, akinek szerelmi viszonya trag�di�ba torkollik."
A filmben e m�tosz �ll a Luhrmann filmjeib�l m�r ismert, saj�tos sz�nh�zi st�lus k�z�ppontj�ban, melyet a rendez� "v�r�s f�gg�ny" st�lusnak nevez. "Vesz�nk egy egyszer�, valamelyik alapm�toszra �p�t� t�rt�netet, �s egy olyan t�lrajzolt, �ltalunk kre�lt vil�gba helyezz�k, mely egzotikus, m�gis k�nnyen felismerhet� - magyar�zza a rendez�. - A K�telez� t�ncok a csillog� t�nctermekbe vitt el, a Romeo+J�lia Verona Beach furcsa vil�g�ba. Ez�ttal pedig 1899-ben, a Moulin Rouge-ban bonyol�dik a t�rt�net.
A moziban a naturalizmus rendszerint �lomszer� �llapotba ringatja a n�z�t, hogy az zavartlanul figyelhesse a val�s�got, ha �gy tetszik, a kulcslyukon �t. Mi egy olyan �lland� elemet alkalmazunk, mely r��breszti �s v�gig eml�kezteti a k�z�ns�get, hogy filmet n�z, �s arra �szt�n�z, hogy vegyen benne r�szt. Ezt a feladatot l�tta el a t�nc a K�telez� t�ncok-ban, Shakespeare n�gysz�z �ves nyelvezete a Romeo+J�li�-ban. A MOULIN ROUGE-ban ez az egyezm�nyes jel, melyet a k�z�ns�gnek vennie kell, a zene, vagy egyszer�bben a dal. Igen, a film alapvet�en musical, tal�n opera, v�gs� soron dalban elmes�lt t�rt�net."
A MOULIN ROUGE filmre vitele k�zel n�gy�ves munk�t jelentett Luhrmann �s c�ge, a Bazmark sz�m�ra. A vil�g t�bb h�res fot�sa illusztr�lta k�nyvben, amelyben a rendez� a film kulisszatitkair�l �r, �gy foglalja �ssze tapasztalatait: "A film v�g�l is egy utaz�s t�rt�nete: az ifj�kori idealizmust�l a feln�ttkorig. Arr�l sz�l, mik�ppen v�ltozik egy ember igazs�ghoz, sz�ps�ghez, szabads�ghoz, de legf�k�ppen a szerelemhez val� viszonya."

"Realista mesterk�lts�g"

Luhrmann, miut�n eld�nt�tte, hogy �j filmje musical lesz, mozg�s�totta a Bazmark munkat�rsait, Craig Pearce t�rsforgat�k�nyv�r�, valamint Catherine Martin l�tv�nytervez�t, �s t�rsas�gukban P�rizsba utazott, hogy meg�rj�k a forgat�k�nyvet �s alapos t�rt�neti kutat�sokat v�gezzenek a sz�zadfordul� Montmartre-j�r�l. A korabeli P�rizs �s a Moulin Rouge vil�g�t �gy akart�k visszaadni, ahogy az akkori k�z�ns�g �rezhette mag�t a zene, a t�nc, a szex, a sz�nh�z �s a modern gondolkod�s e saj�tos kavalk�dj�ban. Mindenr�l tudni akartak a k�nk�nt�l Toulouse-Lautrecen �t az �r�kig �s �js�g�r�kig, akik meg�r�k�tettt�k benyom�saikat a 19. sz�zad v�gi mulat�r�l. A filmesek r�j�ttek, miben k�l�nb�z�tt ez a klub a t�bbit�l, mi adta moderns�g�t. Legink�bb az, hogy lehet�v� tette az addig szigor�an elk�l�n�lt t�rsadalmi oszt�lyok k�tetlen �rintkez�s�t, hiszen itt szemt�l szemben tal�lkozhattak az arisztokrat�k �s a parven�k a k�tkezi munk�sokkal, m�v�szekkel, vil�gfiakkal, t�ncosn�kkel �s munk�sl�nyokkal. "A Moulin Rouge-t legink�bb a 70-es �vekben m�k�d� New York-i Studio 54-hez tudn�m hasonl�tani - mondja Craig Pearce. - Az is olyan hely volt, ahol befoly�sos gazdagok �s szeg�ny fiatalok egy�tt sz�rakoztak. Pontosan ez a gondolat motiv�lta Zidlert, a mulat� egykori impressz�ri�j�t is. � �s Joseph Oller �p�tett�k fel a �N�k palot�j�t�, melynek l�nyege a k�nk�nnak nevezett t�nc�r�let volt, a kor egyfajta sztript�ze."
Mialatt Luhrmann �s Pearce a forgat�k�nyv�n dolgoztak, Catherine Martin a p�rizsi tapasztalatokkal �s a felhalmozott inform�ci�kkal felv�rtezve hozz�l�tott a film l�tv�nyterv�nek megalkot�s�hoz. Luhrmann elv�r�sait k�vetve nem a t�rt�nelmi t�nyek szolgai �jraalkot�s�ra t�rekedett, hanem hogy �j, stiliz�lt vil�got hozzon l�tre. "Mindig rendk�v�l alaposan kezdj�k a munk�t, prec�zen fel�p�tj�k az adott k�rnyezetet, hogy azt�n k�s�bb, a t�rt�net �rdek�ben c�ljainknak megfelel�en �talak�tsuk az eg�szet - magyar�zza Martin. - �tform�ljuk a korabeli dolgokat, hogy a ma k�z�ns�g�hez k�zelebb ker�lhessenek. Baz olyan vil�got akart l�trehozni, melynek st�lus�t a �realista mesterk�lts�g� jellemzi legjobban. Az �ltalunk kre�lt P�rizsba az � elk�pzel�sei szerint sz�letett musical remek�l illeszkedik. Olyan hely, ahol term�szetes, hogy dalra fakad az ember."
"A �v�r�s f�gg�ny� st�lusban k�sz�lt filmek egyik legf�bb ismertet�jegyei a klasszikus mozifilmekre eml�keztet� utal�sok - mondja Luhrmann. - A MOULIN ROUGE-ban p�ld�ul a 30-as, 40-es �s 50-es �vek csillagainak jellegzetes hajviselet�t �s �lt�z�k�t id�zz�k: Marlene Dietrich a K�k angyal-ban, egy csipetnyi a Kabar�-b�l, tisztelg�s Rita Hayworth el�tt (Gilda). Rem�lj�k, ez az �lland� utal�s �s visszautal�s seg�ti a k�z�ns�get, hogy jobban meg�rtse a t�rt�nelmi h�tteret. Nagyon fontos, hogy a n�z�k k�nnyen meg�rts�k a t�rt�netet. Ebben a musicalben nem lassan �s felt�n�s n�lk�l adagoljuk a szerepl�ket �s a helyzetet megvil�g�t� elemeket, itt minden gyorsan �s ny�ltan t�rt�nik."
A zene �s a dalok val�ban alapvet�ek a karakterek �s a t�rt�net szempontj�b�l, �m a Luhrmann �ltal v�lasztott m�faj el�g mer�sz v�llalkoz�snak t�nt. A filmmusical ugyanis m�r j� ideje kiment a divatb�l, �gy azt�n �j utakat kellett keresnie, hogy a m� megsz�l�thassa a mai k�z�ns�get. A kulcs: a sz�n�szek eldalolj�k a t�rt�netet. "Feltett sz�nd�kunk volt a dalok �r�sakor, hogy azok ne puszt�n d�sz�tm�nyek legyenek, hanem a t�rt�net szerves r�szei - magyar�zza Pearce. - �gy viszont nagy �s er�s gesztusokkal kellett dolgoznunk, �s a jeleneteket olyan m�rt�kig sz�lese�teni, a karaktereket annyi energi�val felt�lteni, hogy ne lehessen m�st tenni, mint �NEKELNI!"
"Baz nem kevesebbet tett, mint l�trehozott egy teljesen �jfajta musicalt - v�li Fred Baron producer. - A klasszikus form�t felr�zta, �j elemekkel vegy�tette, �s kevert egy �j kokt�lt. A hagyom�nyos hollywoodi musicalben a sz�n�szek dalra fakadnak, �s a n�z� tudja, hogy mindezt el�re felvett�k. A mi sz�n�szeink valami eg�szen mer�sz dolgot tettek: �l�ben �nekeltek a kamera el�tt. Baz azt az �rz�st akarta felkelteni, hogy az �nekl�s maga a sz�nj�tsz�s, �s hogy nem hagytuk el a t�rt�net vil�g�t egy zen�s epiz�d kedv��rt. A szerepl�k bels� hangja egy musical hangja lett."
B�r a sz�n�szek el�neklik a t�rt�netet, Luhrmann m�r a kezdetekkor eld�nt�tte, hogy "a film nem els�sorban a hangr�l, �s m�sodsorban a karakterekr�l sz�l, hanem sz�n�szekr�l, akik a szerepeiket dalban adj�k el�. K�t olyan embert kellett tal�lnunk a f�szerepekre, akik mindenekel�tt sz�n�szek, de �nekelni is j�l tudnak."